Az egri bikavér az egyik legismertebb magyar vörösbor. Évente több ezer hektolitert adnak el belőle. A tokaji aszú mellett az egyik olyan borunk, ami nem csak belföldön, hanem külföldön is népszerű.
Nagy testű, férfias bor. Lássuk, mi mindent érdemes tudni róla!
Egri bikavér legendája
Van Egerben egy legenda, mi szerint az egri bikavér elnevezés a török időkből származik.
Az egri vár ostromakor Dobó István vörösbort hozatott fel a pincéből, amitől az egri várat védő vitézek új erőre kaptak. A törökök – babonás népség lévén – a lecsurgó vörös folyadékról azt hitték, az egri vitézek bikák vérét isszák, ezért nem mertek tovább harcolni ellenük.
Sajnos ez a legenda nem igaz. A török időkig csak fehér bort készítettek Magyarországon. A kadarka fajtát, és ezzel együtt a vörösbor készítésének technológiáját a törökök elől menekülő rácok terjesztették el nálunk.
A korabeli írásos források először a XIX. század közepén említik a bikavért. Ráadásul elsőként a szekszárdi borvidéken. A bikavér elnevezés Garay Jánostól származik, aki 1846-ban „Szegzárdi bordal” című versében használata először.
Töltsd pohárba, és csodát látsz!
Színe mint a bikavér,
S mégis a gyöngy, mely belőle
Fölragyog, mint hó, fehér.
És a tőke, melyen termett,
Nemde, oly zöld, mint a rét?
Hol leled föl szebben együtt
Szép hazánk háromszínét?
Az egri borvidék és a szekszárdi borvidék borászai között sokáig vita volt arról, hogy melyikül jogosult a bikavér elnevezés használatára. Az írott történelmi források azt támasztják alá, hogy ugyan Szekszárdon bukkant fel először a kifejezés, azt azonban általánosságban használják a mély színű vörösbor megnevezésére. Így a bikavér nem köthető kizárólagosan egyik borvidékhez sem.
Jelenleg mindkét borvidéken használható a bikavér megnevezés, és az egri borvidék legfontosabb bora ma is az Egri bikavér.
Az egri bikavér íze
A bikavér valójában egy cuveé, azaz több szőlőfajta házasításából készült bor. Ezért minden egri bikavér egy picit más, attól függően, hogy milyen borokat milyen arányban házasított össze a borász.
Színe a gránátvöröstől a mély rubin színig terjed. Testes bor, komoly savtartalommal, közepes, gyakran magas tanninnal. Alkoholtartalma tipikusan 13,5%-15%.
Alapját minden esetben a kékfrankos adja, ami egy közepes tanninú, gyümölcsös, de fanyar ízű bor. A kékfrankos jól alkalmazkodik más borokhoz, könnyen házasítható. Ez jól jön az egri bikavér készítésénél, mivel az előírások szerint az egri bikavérben egyik borfajta íze sem dominálhat.
Az egri bikavér íze piros és fekete bogyós gyümölcsökre emlékeztet. Íze és illata fűszeres, megtalálhatók benne a hordós érlelés aromái is.
Egri bikavér társítása ételekhez
Az egri bikavér komoly bor, ezért komoly ételben is fajsúlyos társat kíván.
Általában vad- és marhahúsból készült, fűszeres ételekhez ajánlják.
Az igazi vörösboros marhapörkölt elképzelhetetlen egri bikavér nélkül. Ne csak mellé idd, a főzéshez is ezt használd! Tévhit, hogy a főzéshez a gyengébb minőségű borok is jók. Valójában a főzés során a bor aromája fölerősödik, ezért érdemes jó bort használni hozzá. Alapszabály, hogy azt a bor kínáljuk az elkészült ételhez, amivel megfőztük.
Fűszeressége miatt jól illik a vadhúsokhoz is, különösen, ha azt gyümölcsökkel tálalják. Ilyen például az őzsült ribizli mártással.
Egy testes, barrique hordós érlelésű egri bikavér remek választás marhasteakhez.
15-17 °C hőmérsékletere hűtve szervírozd!
Egri bikavér készítése
Egri bikavért három minőségi kategóriában készítenek.
Egri Bikavér Classicus
Az Egri bikavér alapjául szolgáló mustot kizárólag az Egri borvidék területéről származó, és a termékleírásban felsorolt kék szőlőből lehet készíteni. Legalább három különböző fajtát kell házasítani. A házasított borok egyikének ízjegyei sem dominálhatnak az elkészült borban.
A házasított bort legalább 6 hónapig fahordóban kell érlelni. Forgalomba csak a szüretet követő év novemberének első napja után kerülhet. A forgalmazás feltétele az előzetes minősítés.
