A Tomaj Badacsonyi Rózsakő – Olaszrizling – Kéknyelű a Borbély Családi Pincészet egyik új házasítása.
Élénk savtartalmú, a badacsonyi termőhely jellegzetességét magában hordozó, erősen ásványos (minerális) bor. A három szőlőfajta különböző ízjegyeit hordozza magában, amik különböző hőfokon bukkannak elő a borból.
A Tomaj Badacsonyi Rózsakő – Olaszrizling – Kéknyelű fogyasztását 10-12 fokra hűtve javasolja a borász.
Jól behűtve a bor illata virágos. A korty eleje gyümölcsös ízű, mintha tiszta szőlőlevet kortyolnánk. Miután kissé megmelegszik a szánkban, előbukkan belőle a badacsonyi bazalttömb erősen ásványos jellege. Ezt tompítja az olaszrizling bársonyossága, ettől válik kellemessé, jó ivásúvá a bor. A kortyot lenyelve az utóízben a kéknyelű markáns aromája érzik.
Érdemes a poharat még hidegen kiüríteni, mert kissé felmelegedve a bor savassága kerekedik felül az ízen. A virágos illat már elszállt, a gyümölcsös ízt elnyomja a sav és a mineralitás. Ha így találkozol először vele, lehet, hogy nem szívesen kóstolnád újra.
Az igazi meglepetés kb. fél óra szellőztetés és melegedés után érkezik. A bor határozottan mézes illatú lesz, és ízében is megjelenik valami édesség – mintha némi maradék cukor is lenne benne. Ebben a formájában csak egyet mondhatunk rá: kérek még egy pohárral!
A mézes illat és édeskés íz a Rózsakő fajta jellegzetessége. A Rózsakő egy viszonylag új fajta, 1957-ben Király Ferenc nemesítette kéknyelűből és budai zöldből. Főként a Badacsonyi és a Balaton-felvidéki borvidéken termesztik, egyelőre még kis mennyiségben.
A Rózsakő egyben a Badacsonyon lévő Kisfaludy ház mellett található asztalszerű bazalttömb neve is.
A Rózsakő legendája
A helyiek szerint a Rózsakő varázserővel bír.
„Hogyha egy leány meg egy legény ráül a kőre, háttal a Balatonnak, egymás kezét fogva, még abban az évben egymáséi lesznek. De az is elég, ha a leány ül a kőre háttal a tónak, rágondol szerelmesére és felsóhajt. Akire gondol, annak a szíve érte fog dobogni.”
Ételajánló a Tomaj Badacsonyi Rózsakő – Olaszrizling – Kéknyelű borhoz
Az üveget vacsorához, egy spanyol tál mellé nyitottam ki.
A tálon Manchego sajt és Serrano sonka, rusztikus burgonyás kenyérrel.
A Manchego sajtot juhtejből készítik, és legalább 60 napig érlelik. Összerágva krémes állagú, picit édeskés ízű. A falat végén bukkan elő a sós, kissé csípős juhtejes íz. Remekül harmonizál a bor középen lágy, a korty végén pedig ásványos ízével.
A Serrano sonka (spanyolul jamón serrano) a legszigorúbban szabályozott sonkafajta. Nem csak a készítés helyét határolják be, hanem a disznó étrendjét is szabályozzák. A legdrágább fajtája a bellota típusú, ami szinte csak makkot fogyasztó disznó húsából készülhet.
A hosszas érlelésnek köszönhetően a sonka erősen sós, és markáns ízű. Nincs mit szépíteni rajta: disznó íze van, de éppen ez a jó benne. Az erősen sós íz miatt muszáj mellé erőteljesen minerális bort társítani, különben elnyomná az ízét. Ezért is jó választás mellé a Tomaj Badacsonyi Rózsakő – Olaszrizling – Kéknyelű.
