A kéknyelű egy különleges magyar fajta, igazi kuriózum. A két világháború között Magyarország csúcsbora volt, aztán egy időre feledésbe merült. Un. rusztikus bor, egyszerű ízvilágú, de különleges utóíze miatt gyakorlott borfogyasztóknak ajánlom.
Kép forrása: Szent György-hegy hegyközség honlapja
A régi paraszti világban „úri szőlő” néven csúfolták. Keveset terem, fürtjének súlya csupán 30%-a az átlagos szőlőjének. Ezért termesztését úri passziónak tartották, mivel megélni nem nagyon lehetett belőle.
Ráadásul a kéknyelű nőivarú, azaz nem porozza be önmagát. Ezért más, a beporzást végző szőlőfajtával együtt kell ültetni. Ez általában budai zöld, vagy rózsakő. A beporzást a szél végzi, ezért a kéknyelű termése kétesélyes: vagy terem, vagy nem.
Érzékeny a korai fagyokra is. Későn érik, október elején-közepén szüretelhető. A régimódi, bakhátas termesztési módot kedveli.
Nem könnyű a kedvére tenni, akárcsak egy hisztis primadonnának. Ha terem, akkor viszont nagyon jó minőségű bort ad. Magas savtartalma miatt jégbor készítésére is alkalmas.
A kéknyelű íze
A kéknyelű íze egyedülálló, ezért nagyon nehéz leírni. Kóstolni kell!
Illata visszafogott, enyhén virágos. Érezhetünk benne fehér húsú őszibarackot, citrusféléket de akár zöldfűszereket is.
A friss, reduktív kéknyelű halvány citrom színű. Hosszabb hordós érlelés után is világos, halványzöld marad.
Magas alkohol-, sav- és extrakt tartalmú bor. Megpörgetve a pohár falán szép íveket hagy. Kóstolva testes, tartalmas bor, ami fura, kissé fás, fanyar utóízt hagy a szánkban. Elsőre talán meglepő ez az utóíz, de valahogy újra és újra kívánja az ember. Nagyon könnyű egy üveg kéknyelű végére érni.
A kéknyelű nem túl fajtajelleges bor, nem magát a szőlőt, hanem inkább a termőhelyet, azaz a terroir-t mutatja be. A Balafon felvidék vulkanikus talaján erősen minerális bort ad.
Magas savtartalma miatt alkalmas a hosszú, hordós érlelésre, ez hozza ki igazán a zamatát.
A kéknyelűből készült jégborban törökmézes, diós aromákat is felfedezhetünk.
A Badacsonyi Kéknyelű
A kéknyelű elsődleges termőterülete a badacsonyi borvidék. Sokáig csak itt termesztették. Ma már megtalálható az etyek-budai és a kunsági borvidéken is.
A badacsonyi borvidék különleges, bazaltos-vulkanikus talaja kedvez a kéknyelűnek. Ez a bor ugyanis nagyon alkalmas arra, hogy a helyi jellegzetességeket, azaz a terroir-t bemutassa. A badacsonyi borvidéken erősen minerális, már-már sós ízű kéknyelű terem.
A Badacsonyi Kéknyelű 2013-ban felkerült a hungarikumok listájára.
A kéknyelű név eredete
A kéknyelű nevet a szőlő egyedi megjelenéséről kapta. A levélnyél és a levelek erezete kékes színű.
Varga Péter borász szerint:
A legszebb szőlő a domboldalon, a levelek és a fürtök haragos zöldje jól harmonizál a fás részek barnaságával, viszont érdekes kontrasztot képez a friss hajtások, a levélnyél és az erezet kékes (kéknyelű), lilás színével.
Kéknyelű társítása ételekhez
A kéknyelű érdekes utóíze miatt jól harmonizál a legtöbb gyökérzöldséggel. Szépen kiemeli a zeller picit édeskés, mégis fás ízét, így zellerkrémleveshez kitűnő.
Készíthetünk hozzá sült csirkét sült gyökérzöldségekkel.
Sárgarépát, petrezselyem gyökeret, zellert, paszternákot, céklát vágjuk fel egyforma kockákra, és tegyük egy tepsi aljába. Tegyünk rá sóval, borssal, esetleg sült csirke fűszersóval bedörzsölt, nem túl nagy csirkecombokat. Öntsünk alá egy deci vizet, fedjük le alufóliával, és tegyük sütőbe. Sütőtől függően, kb. 3/4 – 1 óráig süssük 200 fokon, amíg a hús megpuhul. Vegyük le róla az alufóliát, vegyük magasabbra a sütő hőmérsékletét, és pirítsuk meg a tetejét. A tepsi alján lévő gyökérzöldséget kissé lepirulnak, ettől kapnak igazán jó ízt.
Kép forrása: Fogas Csárda Tihany
A Badacsonyi Kéknyelű remek kísérője a balatoni halaknak. A hekket felejtsük el! Együnk inkább sült keszeget, vagy fogast hozzá.
